A Szilvágyi családdal kapcsolatban sok oklevelet, és igen nagyszámú írásos emléket találhatunk. Az első oklevél 1217-ből származik. Túlnyomó részük a XIV-ik és a XV. században keletkezett. Az 15OO-as évekből ennél kevesebb maradt fenn. Rendkívűl sok irat foglalkozik a család tagjaival a hiteleshelyi levéltárakban. A közeli vasvári káptalan levéltára (ahol a család számos ügye került intézésre) a többi, hasonló levéltárnál lényegesen jobb, kompaktabb állapotban őrződött meg, így gazdag iratanyag maradt az utókorra, és a szerencsés kutatóra. Ez a forrás rengeteg apró, mozaikszerű információt tartalmaz az anyakönyvek elötti időszakból. Sajnos az iratok készítői nem voltak mindig következetesek, így csak egy részük adja meg az ügyben szereplő személy felmenőit, ami komoly segítség családfakutatásnál. A vasvárin kívül, a csornai és a veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltárában olvasható még az 17OO-as évek végéig, az 18OO-as évek elejéig a Szilvágyi név, különböző ügyekkel kapcsolatban.
A fenti képre (a vasvári káptalan pecsétje) kattintva megtekintheti a káptalani iratokban szereplő személyek neveit
További információt kaphatunk a nemesi összeírásokból. Sajnos ezekből kevés maradt fenn, viszont országosan is ritkaságnak számít a Vas vármegyei, 1554-es nemesi összeírás fennmaradt listája. Ebben Szilvágyi János, György és Máté Alsó-Szilvágyon, István Söptén, Benedek pedig Táplánfán lett összeírva. Mivel több Szilvágyi volt lelkész vagy tanító az evangélikus egyházban, az országos, illetve a gyülekezeti levéltárak szintén sok információt biztosítanak.
Külön kell szólni a Magyar Nemzeti Levéltár győri levéltárában a családi fondok között található Szilvágyi család iratairól. Ebben ősapám, Szilvágyi István (1737 és 1771 között Nagyszokolyon, Bábonyban és Lovászpatonán volt ev. lelkész) két unokájának, Jánosnak és Józsefnek az iratai találhatóak. Ezek nagy részét a nemesség bizonyításához szükséges tanúvallomások, igazolások alkotják. Az iratok keletkezési ideje: 1775-1854
Az ismertetés utáni Megtekintés szövegre kattintva megtekinthetőek az oklevelek, iratok fotói, és, ha tartozik az irathoz, a Regeszta (a regeszta egy fontos levéltári segédlet, amely tömören megadja az irat jelzetét, nyelvét, tartalmát és az iratban szereplő személyek nevét). A Kor feliratra kattintva megjelenik egy ablak, melyen az oklevél keletkezésének idejéből szerepel a magyar- és a világtörténelem egy-egy eseménye, hogy segítsen az időben elhelyezni az iratot. A Kiemelésre kattintva az oklevél egy kinagyított részlete jelenik meg.
-- II. András király 1217-es oklevele, melyben összeírja a vasvári káptalan birtokait, mielött a Szentföldre indul. Mint határos birtokot tünteti fel Szilvágyot, Zyluag formában. Ebben az oklevélben található meg először leírva a család neve Szciluag-i formában (Herényi István: A középkori Vas vármegye genealógiája). Megtekintés Kiemelés Kor
-- Choy Mátyás comes négy, Szilvágyon található jobbágytelkét zálogba adja Bernát comesnek (Bernhardus, Vernhardus, Vernhardy), Monyorókerék várnagyának. Megtekintés Regeszta Kor
-- A vasvári káptalan megújítja 1296-ban kelt oklevelét a szelestei birtokrész eladásáról Szilvágyi Miklós (Bernát fia) kérésére. Megtekintés Kiemelés Regeszta Kor
-- Szilvágyi Miklós sikeresen perli vissza Óbér birtokot Olivér királynői országbírótól és Leustáktól. Pál országbíró oklevele 1346. Megtekintés Regeszta Kor
-- Szilvágyi Miklós mester megosztozik Óbér (Alber) és Szeleste birtokokon unokatestvérével.Vasvári káptalan 1355. A kiemelésben látszik, hogy a regesztában tévesen említik Szilvágyi Miklóst Óbérinek. Megtekintés Kiemelés Regeszta Kor
-- A vasvári káptalan jelenti Nagy Lajos királynak, hogy kivizsgálta a csepregi "hatalmaskodást". Az 1368-ban kelt oklevélben az egyik név szerint említett tanú Szilvágyi Miklós fia Péter. Megtekintés Kiemelés Regeszta Kor
-- Garai Miklós nádor 1384-ben Szilvágyi Miklós fia János ellen perbe hívja szelestei Németh Benedek lányait. Megtekintés Regeszta Kor
-- Zsigmond király oklevele 1387-ből, melyben Szilvágyi Miklós fia János mesternek adományozta Söpte (Septhe) birtokot, a Mária királynő kiszabadítására indított hadjáratban szerzett érdemeiért. Megtekintés Kiemelés Regeszta Kor
-- Az 14O7-es oklevélben Ebbeni Péter tiltakozik , hogy a Szilvágyiak (Szilvágyi Dorottya, János lánya) elfoglaltak egy ölbői birtokot. Megtekintés Kiemelés Kor
-- Zsigmond király 1418-ban felszólítja a vasvári káptalant, hogy Lörinthe Miklós fiát Jánost iktassa be Óbér, Szilvágy és Söpte birtokok harmadába. Kijelölt királyi emberek: Szilvágyi János fia, Imre és Benedek. Megtekintés Regeszta Kor
-- Zsigmond király leirata Vas vármegyének egy söptei birtokkal kapcsolatos pereskedésről 1424-ből. Az pereskedés egyik résztvevője Szilvágyi János lánya Klára. Megtekintés Regeszta Kor
-- Zsigmond 1429-es, sopronmegyei közgyűléssel kapcsolatos oklevele, amelyben Szilvágyi Imre és Szilvágyi András szerepel . Megtekintés Kiemelés Regeszta Kor
-- A győri püspöki helynök igazolása 1481-ből, arról, hogy Szilvágyi Miklós fia Máté felvette a diakóniai rendet. Megtekintés Regeszta Kor
-- Bátori István országbíró 1489-es oklevelének átirata. Nevek: Szilvágyi Máté a szilvágyi Szt.Miklós templom kegyura és István (Máté az 1481-es oklevél szereplője), apjuk Miklós, apja János, apja Illés, apja Gál. Szilvágyi Jakab és Bálint, apjuk Miklós, apja Benedek. Czomaházi Gosztonyi László esztergomi kanonok és András, Czoma Sebestyén, Szilvágyi Bor Demeter özvegye Ágota (részlet). Megtekintés Kiemelés1 Kiemelés2 Kor
-- 15O6-ban Molnári Gáspár, nővére Katalin, és annak férje Szilvágyi Bálint két nemesi kúriát ad el molnári Hernad Mátyásnak. Megtekintés Kiemelés Regeszta Kor
-- 152O-as oklevél, amelyben Szilvágyiak II. Lajos királyt tiltják bizonyos birtoknak a Gosztonyi család tagjainak történő adományozásától. Nevek: Szilvágyi András, Tamás, Benedek, Katalin, Apollónia, Erzsébet, Ilona . Az oklevél érdekességéről (téves település és családnév megadása), itt olvashat. Megtekintés Regeszta Kor
-- 1536-os oklevél, amely az Ostffy család pereskedésével kapcsolatos. Szilvágyi Benedek Vas vármegye szolgabírájaként vizsgálja az ügyet. Megtekintés Kiemelés Regeszta Kor
-- 1544-es oklevél. Név szerint említve: Szilvágyi Mikós id. és ifjabb, Apollónia, Benedek, Boldizsár. Megtekintés Kor
-- 1545-ös oklevél. Név szerint említve: Szilvágyi Miklós, Benedek, István, Máté, Katalin, András, Tamás, György, János. Megtekintés Kor
-- 155O-ben a Királyi Könyvekben Szilvágyi Benedeket a meszlenyi nemesek között említik (483 bej.). A regeszta tévesen Zylmagynak nevezi meg. Megtekintés Kiemelés Regeszta Kor
-- 1569-es oklevél. Név szerint említve: Szilvágyi István, Máté, Boldizsár. Megtekintés Kor
-- 1579-es oklevél (az 1489-es átirata jelentősen bővítve). Név szerint említve (az 1489-eseken kívűl): Szilvágyi András, Tamás, Mihály, György, Boldizsár, János, Miklós, Benedek, István, Gergely, Máté, Ilona. Megtekintés Kor
-- 1592-es oklevél. Név szerint említve: Szilvágyi Boldizsár, Gáspár, Orsolya, Máté. Megtekintés Kor
-- Földet vesz Szilvágyi György Gellen Krisztinától 1645-ben Füsztün. Megtekintés Kor
-- Máttyás Judit, Szilvágyi András özvegye kérésére vizsgálat Alsó-Szilvágyon 1685-ben. Említve még: Szilvágyi Krisztina. Megtekintés Kor
-- 1687-es oklevél. Név szerint említve: Szilvágyi István, Mihály (egregius), és Erzsébet. Megtekintés Kor
-- Királyi Könyvek 1717-es bejegyzés (1.oldal). A bejegyzés a vasvári káptalan által 1699-ben kiadott okiraton alapul. Ez a pereskedés 1687-ben kezdődött. Az Alsó-Szilvágyi földesurak panaszt tettek, mert több évtizedes közös legelő- és erdőhasználat után a Felső-Szilvágyiak erőszakkal megakadályozták őket fentiek használatában. Az első tanú meghallgatások ez ügyben történtek. Később már a Szilvágyiak 1489-ben keletkezett kegyúri tevékenységével foglalkoztak a vizsgálatot végzők. A pereskedés egészen a királyi ítélőmesterig jutott. Az ítélet szerint az Alső-Szilvágyiaknak jelentős pénzösszeggel kellett hozzájárulni a Fölső-Szilvágyon található katolikus templom és iskola fenntartásához (az elmarasztaltak evangélikusok voltak). A Királyi Könyvek 1717-es bejegyzése tartalmazza, hogy több olyan család kapott ekkor királyi adományként birtokot Alsó-Szilvágyon, amely eddig nem rendelkezett itt birtokkal. Valószínüleg evvel kapcsolatos, hogy a XIII. század óta itt élő Szilvágyiak egy katolikus ág kivételével elhagyták ősi fészküket. Név szerint említve: Szilvágyi Mihály, id. és ifj. István, néhai Imre és gyerekei: Mihály, György, Miklós, Judit, Katalin, Anna. Megtekintés Regeszta Kor
-- 1753-ban Szilvágyi János írt levele Csepreghy Mihálynak. Nevek: Szilvágyi János, Csepreghy Mihály és Bezerédiné . Megtekintés Regeszta Kor
-- 1791-ben , Szilvágyi Sándor és László, akik a Sopron vm.-be átköltözött alsószilvágyi Szilvágyiak leszármazottai és igazolt nemesek, a kiküldött hivatalos embereknek megvallják, hogy Szilvágyi Mózes ispán és tesvére Szilvágyi József pápai mészáros mester (Szilvágyi István lovászpatonai lelkész fiai) a rokonaik (1. kép). Gróf Hugonnai Gusztáv, Vas vm. aljegyzője 1826-ban ugyanezen ügyben "meghitezteti" Szilvágyi Sándort. Megtekintés1 Megtekintés2
-- Szilvágyi János levele Nyáry Pálhoz a Pesten kitört forradalom egyik vezetőjéhez, megyei alispánhoz. Az 1848 áprilisára elejére datálható levél a Pest-Pilis-Solt vármegye közbátorsági állandó választmányának jegyzőkönyveihez lett mellékelve. A levélíró Nyáry Pálnak az ország függetlenségének megszilárdításához, István nádor esetleges királlyá választásához ad tanácsokat, illetve a bécsi intrikákról közöl információkat. Megtekintés Átirat Címzés
Az okleveleken kívűl a vasvári káptalan hiteleshelyi levéltárának fogalmazványkönyvében is rengeteg adat található a Szilvágyiakról. Ezek listája (évszám, az iratban szereplő Szilvágyiak és a többi személyek neve) megtalálható a Családtörténet oldalon.
Copyright by SilGaSoft 2014-2024 © All Rights Reserved - Desing by Silgasoft
